Egyszer volt, hol nem volt...
Szeged, az IC-első osztállyal utazós, a tokajival melegítős, a körúton bóklászós, bölcsészkaron célbaérős, háttérben lapulós-ásítozós, tanár stílusát fikázós, harmatgyenge könyvkereskedőnek elmenős, 4 ropit keresős (azt elpiázós), II. éveseket nem találós, mediterrán vendéglőnek kinéző menzán kajálós, Szegedet Egerhez hasonlítgatós, II. éveseket nem találós, szatyorban turkálós, könyveket tanszéken idegenek orra alá dugós, folyosói csendet kofákat megszégyenítő módon megtörős, II. éveseket nem találós, high-tech posztmodern üvegpalotában kommandózós, zh-ra beülős - ott szerencsétlenkedős, helpdesk-girl-t folyamatosan inzultálós, lányok mobilszámát elkérős, körúti antikváriumba rohangászós, Mindentudás Egyetemén virítós, Sümegi halandzsáitól fejet falba verős, egekbe nyilallóan fogfájós, egri borozóban almapálinkát lerántós, JATE-klubba hamis diákkal belógós, kurvák mellénkülős, buliarcokat otthagyós, Szilvásgombócot éjszaka közepén evős, hajnali vonattal távozós, fülkét önkényesen lefoglalós-oda befekvős, órára zombiként beérős.
Talán igaz sem volt.