infót akarok : Évzáró buli Párkányban, I. Jubileumi Mequek Találkozó |
Évzáró buli Párkányban, I. Jubileumi Mequek Találkozó
Dr Varga 2004.12.19. 22:00
Pénteken este, a királyi 321 tagjaiból verbuválódott banda indult a sturovoi szórakozóhelyek leamortizálására. A kis csapat hihetetlen kalandokban vett részt, melyek hiteles története az alábbiakban olvasható.
Először is szeretném leszögezni, hogy e beszámoló megtörtént eseményen alapul, az itt leírtak legalább 90-95 %-ban fedik a valóságot. 18 éven aluliak részére csak szülői felügyelettel ajánlott.
Mint eddig minden évben, az idén is elérkezett az őszi szorgalmi időszak vége. Ezen jeles alkalomból döntöttünk úgy, hogy pénteken este, azaz dec. 12-én meglátogatjuk párkányi testvéreinket. A gondos előkészületek ellenére, a Drink Team 3 meghatározó tagja, Saxi, Té és Totti nem jelent meg az eseményen. Mondvacsinált indokaikat – jegyzőkönyv-írás, vizsga, Estike, Noémi – nem tudjuk és nem is akarjuk elfogadni.
A Meteorológus Mihály által előre megjósolt kedvezőtlen időjárási események miatt az indulási időpontot fél órával előbbre hoztuk, a tervek szerint 19:50-kor indultunk volna az Árpád hídi autóbusz pályaudvarról. Tisztálkodási szokásaimnak és a BKV Rt. silány gépjármű-állományának köszönhetően, Leslie Meqek (Laci) és én, Meqek JoeJack (Ádi) 10 perces késéssel érkeztünk az előre megbeszélt találkozóhelyre, a Móriczra. A körtéren Recká Kosikovo (Szabi) és Csé-Ló (Orsi) várt ránk, így négyesben indultunk az Árpád biztos jó munká…ööö, az Árpád híd felé. Telefonon vettük fel a kapcsolatot a Meqek Team alapítótagjával, Meqek Joe-val (Joci), aki a metrómegállóban várt minket. MŰSZAKIS barátunk megfelelő kognitív térkép hiányában, csak nehezen igazodott el a peronok és aluljárok szövevényes hálózatában, de aztán megtalálta a helyes utat. Meqek Lóczy (Lócer)-val a pályaudvaron taliztunk, így cspatunk 6 fősre duzzadt, és létrejött az I.Jubileumi Meqek Találkozó. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a buszunk elment, úgyhogy a következő, vagyis a 20:20-as járatot vettük igénybe.
Sikerült elfoglalnunk a jármű hátsó részét, és megkezdtük a bemelegítést 2 doboz Soproni Ászok elfogyasztásával. Hihetetlen, de a fejenkénti 1,66 dl sör máris kiváló hangulatot teremtett, Szabiból szinte ömlött a szöveg!!! Főleg, ha számításba vesszük, hogy a beszédtéma a róka-móka volt. A busz utazóközönsége már itt látni vélte CoolTour’a Jack-et a hírhedt bűnözőt, de erről érdemi dokumentáció nem maradt fenn.
Kb. 21:40 körül értünk Esztergomba, ahol bizony hűvös hangulat fogadott minket. Jól jött volna nagyanyám pufajkája! Mindenestre nekiindultunk a vad éjszakának. Útközben különböző fogadásokat kötöttünk, ki hogy bírja majd a piálást. Utólag elmondható, hogy igen nagyot tévedtünk. Átkeltünk a Mari Vali hídon, közben a vaku is felvillant néhányszor.
Szlovákiába érve valamelyikünk gyomra akkorát korgott, hogy rögtön éhes lett mindenki. Ráébredtünk, hogy kajálás nélkül nincsenek meg az alkoholizálás technikai feltételei, úgyhogy betértünk a régebben már feltérképezett határ közeli étterembe, hogy megismerkedjünk a szlovák ételkülönlegességekkel. Ez végül is az elhatározás szintjén maradt, hiszen mindenki pizzát rendelt. Kiderült az is, hogy (ham-ham-hamm) Lócer volt a legéhesebb, ő még a nadrágját is megetette finom, ketchupos Flórián pizzával. Aztán befutott CoolTour’a Jack és mindenkit meghökkentett viselkedésével. Böfögött, hangoskodott, hogy csak a durvább dolgokat említsem. Élénkítőnek megittunk egy feles borovickát, meg néhány korsónyi sört. A vacsi után még kifaggattuk a tulajt a környék szórakozóhelyeiről, majd távoztunk.
A kiváló útbaigazításnak köszönhetően hamar megtaláltuk a nekünk megfelelő helyet. Ekkor azonban kisebb vita kerekedett a további programmal kapcsolatban, végül a szokásos kiskocsmában kötöttünk ki. Pedig nem is hajóval mentünk. Ott aztán elkezdődött az igazi buli. Folyt a sör befelé, kifelé, meg mindenhova. Az árlapra tekintve már majdnem azt hittük, hogy „kicsi árak, ez a Plus”, de még idejében észleltük tévedésünket. Az alkohol, a magyaros zenegép, a cikázó, színes fények megtették hatásukat, Szabi és Orsi még táncra is perdültek. Készült egy-két jó fénykép, jól elvoltunk. Aztán betoppant CoolTour’a Jack. A szemét állat egészen eddig követett minket. És tudjátok mit csinált? Ellopott egy poharat; észrevették, de összetörte; aztán, mint aki jól végezte dolgát, lelépett a tetthelyről. A pultosok meg ránk fogták az egészet, szerencsénkre Szabi valahogy kimagyarázta a dolgot. Ezek után már nem sokáig maradtunk.
Az éjszaka csúcspontjaként bementünk a DM-be vásárolni. Mi van? Szóval bementünk a DM fölötti zenés-táncos szórakozóhelyre. Szabi befizetett mindenkit, köszönjük szépen! Első utunk a ruhatárba vezetett. Ledobtuk gönceinket, aztán indultunk táncolni, hogy fölösleges kilóinktól is megszabadulhassunk. Persze alkohol nélkül nem ment jól a dance, ezért megismerkedtünk a hely italkínálatával. Egyesek sört fogyasztottak, én azonban váltásra szántam el magam (a kopernikuszi fordulat): Orsinak és magamnak egy különleges bájitalt rendeltem, melynek neve VT. Az isteni nedű égszínkék színe, aromás íze a többieket is megbolondította, a későbbiekben ők is VT-t kortyolgattak. Az első kör után a tánctéren mulatozókat vettük szemügyre, ki-ki a maga szexuális beállítottsága alapján. Szép lányok tekintetében igen jól állt a hely, szépfiúkat viszont csak a tükörben láttunk. A kölcsönös szimpátia jegyében sikerült megismerkednünk Lillával, aki szerintem mindannyiunk szívét megdobogtatta. Persze akadtak más lányok is: Szabira rámosolygott a szerencse. Gondolom az a lány is rámosolygott, akivel táncolt, a lényeg az, hogy jól nézett ki. Orsi 3 hónapos rossz sorozata is véget ért, egy jóképű helyi fiatalembernek keltette fel a figyelmét, néhány percre el is tűnt az illetővel. Az akkor történt események titkosításra kerültek, ezért erről ennyit. Negatívumként elmondható, hogy CoolTour’a Jack továbbra sem hagyott nekünk nyugtot. Pohártörési akcióját a tánctéren folytatta. Amúgy nagyon király buli volt, zárásig kitartottunk.
Ezután még elmentünk valami lebujba. Célunk némi dohányáru vásárlása és sörfogyasztás volt. Ekkor azonban újra megjelent CoolTour’a Jack, most azonban magával hozta két „intelligens” cimboráját is. Ezeket ráuszította szegény Lacira és Lócira, akik az eset nyomán 8 napon belül gyógyuló külső, viszont örökre nyomot hagyó lelki sérüléseket szenvedtek. Szabit és engem csak PÉCSIES tájszólásunk mentett meg a magyarveréstől. Csalódva a vendéglátásban, rövid időn belül elhagytuk a helyet, és elindultunk haza.
Útközben még megálltunk egy politikai vita erejéig a párkányi Diadalívnél. Ott aztán kiderült, hogy ki a leggyengébb láncszem. Laci barátunk az egyik fát örvendeztette meg gyomrának tartalmával. Megörökítettük az eseményt és mentünk tovább. A határ közelében elbúcsúztunk Lillától, aki mindvégig velünk maradt és fiatal korát meghazudtolva viselkedett minden helyzetben.
Gyorsan átértünk Magyarországra. Hazafelé is történt még egy SPAR dolog. Laci barátunk letesztelte a beton és a busz gyomorsavval szembeni ellenálló-képességét. A buszon aludtunk, mint a bunda. A metróban aztán Szabi idétlenkedett még egy sort, ennek Laci itta meg legjobban a levét. Állítólag itt látták utoljára CoolTour’a Jack-et. Nem sokkal később szétváltak útjaink, mindenki ment a maga dolgára, Laci még a WC-t is letesztelte otthon.
Összességében véve ez volt 2004 egyik legjobb partyja. Mindenki visszatért élve, ha nem is egészségesen, akinek kellett az megőrizte barátnőjéhez való hűségét, stb. Folytatás februárban.
|