ABSZTRAKT Előadásom során szeretném bemutatni Erdély néhány, a magyarok által kevésbé látogatott hegyvidékét. Még 2001-ben volt szerencsém bekerülni egy főleg bauxitbányászokból álló baráti társaságba, akikkel minden nyár augusztusában ellátogatunk a történelmi Magyarország egyes turisztikai és természeti szempontból kivételes szépségű és értékes területére. 2004 nyarán a választásunk a Radnai-havasokra és a Csalhóra esett, valamint a már sokak által ismert természeti értékek közül felkerestük a Békás-szorost és a Gyilkos-tó környékét. A túrák után terveink között szerepelt, hogy augusztus 20-át parajdi sóbányász barátainknál töltjük el. Az út során már nem először bizonyosodott be számunkra, hogy van alapja a jól ismert közmondásnak: „az ember tervez ***** végez”, mivel nem csak a 25 kilós hátizsákkal kellett megküzdenünk, hanem az időjárás szeszélyével is. Így borult a program, s a Kelemen-havasok kalderáinak és lávadómjainak lenyűgöző felszínét és az azon kialakult növényvilágot is volt szerencsénk megismerni. A kis kitérő után látogattunk el a Csalhóra, ami egyébként olyan a moldovaiaknak, mint a görögöknek az Olümposz. A kipreparálódott sziklaformákon kívül rendkívüli látványt nyújt a napfelkelte. A Csalhón töltött két nap után a Békás-szoroson keresztül, a Gyilkos-tavat érintve jutottunk el a Gyergyói-medencébe, ahol néhány kultúrtörténeti érdekesség mellett alkalom nyílt ásványgyűjtésre is. Aztán átautóztunk Parajdra, ahol elfáradt tagjainkat megmártottuk a település, Holt-tengerhez hasonló töménységű vízzel rendelkező fürdőjében. Az 1 órásra tervezett előadás során a nyári élményeim mellett egy rövid általános természetföldrajzi jellemzést is adok a felkeresett területekről, melyet sok fotóval, s az általam gyűjtött kőzetekkel teszek érdekessé, szemléletessé. Mindenkit szeretettel várok!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés